Tulajdonosváltás esetén mit vigyek magammal?
Tisztelt Fogyasztóink!
Az alábbiakban abban szeretnénk segítségükre lenni, hogy tulajdonosváltozás esetén az ügyintézés során milyen dokumentumokra, adatokra van szüksége a közszolgáltatónak a változások megfelelő rögzítéséhez.
Felhívjuk tisztelt Ügyfeleink szíves figyelmét, hogy minden változást az ügyfélszolgálati bejelentést követő hónap 1. napjától tudunk a rendszerben aktiválni!
Természetes személy ingatlanhasználó esetén
Tulajdonjogot igazoló dokumentum bemutatásra (tulajdoni lap, adás-vételi szerződés...stb.)
Halotti anyakönyvi kivonat, hagyatéki végzés (elhalálozás esetén)
Személyazonosító igazolvány
Melegvízmérő órák gyári száma és óraállása
Meghatalmazás
| DOKUMENTUMOK (bemutatásra)
Adásvételi szerződés/bérleti szerződés* másolata (vagy tulajdoni lap)
*Az adásvételi szerződésen (vagy bérleti szerződésen) a szerződésből az ingatlan adatai és a szerződő felek azonosító adatai kivételével minden egyéb adat kitakarható |
Nem természetes személy ingatlanhasználó esetén
Tulajdonjogot igazoló dokumentum bemutatásra (tulajdoni lap, adás-vételi szerződés...stb.)
Bérleti szerződés bemutatásra
Halotti anyakönyvi kivonat, hagyatéki végzés (elhalálozás esetén)
Személyazonosító igazolvány
Melegvízmérő órák gyári száma és óraállása
Aláírási címpéldány, cégkivonat, nyilvántartási szám
Meghatalmazás
| CSATOLANDÓ DOKUMENTUMOK
Adásvételi szerződés/bérleti szerződés* másolata (vagy tulajdoni lap)
*Az adásvételi szerződésen (vagy bérleti szerződésen) a szerződésből az ingatlan adatai és a szerződő felek azonosító adatai kivételével minden egyéb adat kitakarható |
Hol mérik a lakóépület hőfogyasztását, ki ellenőrizheti?
A távhő törvény értelmében az épület hőfelhasználását hőközpontonként, illetve hőfogadónként kell mérni, tehát a hőmennyiségmérők az épület hőközpontjában, vagy hőfogadójában találhatók. Speciális esetekben, amikor egy hőközpontról (hőfogadóról) szalagszerűen több épület vagy lépcsőház van ellátva, de az egyes épületek (lakóközösségek) az általuk felhasznált hőt külön szeretnék mérni, és a mérhetőség feltételeit biztosítják, a hőmennyiségmérő kerülhet az épület alagsorába, egy arra alkalmas helyiségbe, vagy zárható szekrénybe.
Lakásonkénti hőmennyiség mérés esetén a hőmennyiségmérők általában közös használatú helyiségben (lépcsőház, közlekedő) kerülnek elhelyezésre.
A mérő ellenőrzésére a fogyasztói közösség képviselője a jogosult a szolgáltatóval előzetesen egyeztetett időpontban. A mérő által mért adatok kifogásolása esetén a lakóközösség képviselője írásban mérésügyi felülvizsgálatot kérhet.
A többlakásos lakóépületekben egyes tulajdonosoknak megfordulhat a fejében, hogy az épület egységes központi fűtéséről leválva egyénileg oldják meg lakásuk fűtését. A rendszerről való leválásnak milyen következményei lehetnek?
A központi fűtések az épület lakástulajdonosainak közös vagyonát képezik, a működtetés, karbantartás közös feladat. Az ilyen rendszerekről való leválás bonyolult probléma, amit meg lehet közelíteni jogi, gazdasági és műszaki szempontból, az egyén és a közösség oldaláról egyaránt. Összességében vizsgálva a kérdést nem javasolható a lakóközösségeknek, hogy teret engedjenek az ilyen megoldásoknak!
Ha a lakóközösség, a társasház hozzájárul egy-egy lakás központi fűtésről való leválásához, saját érdeke ellen cselekszik. Általában nem valósítható meg az összes berendezés eltávolítása a lakásból (például a függőleges összekötő vezetékeknek a lakásban kell maradniuk), ami megerősíti azt, hogy a leválónak továbbra is teherviselőnek kellene maradnia a közös tulajdont tekintve. További probléma, hogy a lakásban maradó vezetékeknek a hőleadását meg kell gátolni, és ha ez meg is történik, azt rendszeresen ellenőrizni kell.
Azoknál az épületeknél, amelyeknek a tervezése és építése nem készült fel az ilyen beavatkozásra (rossz adottságú belső falszerkezetek) a lakások közötti hőforgalom túlságosan nagy, a kivált lakások továbbra is fűtöttnek tekinthetők. A lakáskiválások egyre rosszabb helyzetbe hozzák a bentmaradókat, a rendszer fajlagos kihasználása egyre rosszabb lesz, előbb-utóbb be kell avatkozni a hőtermelő egységeknél, ez - és az esetleges végső megszüntetés is - a bentmaradókat terhelheti.
Távhőtámogatás
Támogatott-e a közös helyiségek fűtése?
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium szerint: „a közös helyiségek (lépcsőház, szárító, stb.) fűtése csak abban az esetben támogatott, ha az az egyes lakásokra eső hőmennyiségben felosztásra került, tehát bele van építve a fogyasztó által fizetendő hődíjba. Amennyiben a közös helyiségek fűtését külön számlázza a szolgáltató a társasháznak, és a lakók azt a közös költségben szétosztva vagy egyéb úton (tehát nem a saját fűtés számlájukban) fizetik meg, a támogatás nem jár ezen helyiségekre.”
„A közös helyiségek fűtése nem minősül háztartási célú felhasználásnak, így erre a célra támogatás nem igényelhető. (Ettől csak akkor lehet eltérni, ha a társasház alapító okiratában foglaltaknak megfelelően a lakó egyéni fűtési számlájában annak szerves részeként jelenik meg a közös helyiségek fűtési költsége.)
Ennek alapján – bár a Magyar Államkincstár állapított meg a fenti állásfoglalás megjelenése előtt támogatást a lépcsőházi részre, és erről határozatot is hozott – a fűtési számlában nem fog szerepelni a támogatás a lépcsőházra eső részre.
Hogyan írható jóvá visszamenőleg a támogatás a számlában?
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium szerint:: „A Rendelet 8. § (3) bekezdése szerint, ha a támogatás első ízben történő érvényesítésére nem a jogosultság kezdő időpontjától kerül sor, akkor azt a jogosultságra visszamenőleg járó összeget az első számlában kell jóváírni. Azonban a támogatás csak az aktuális számla összegéig írható jóvá, tehát az érvényesített támogatás nem haladhatja meg a számla végösszegét. Amennyiben az érvényesítendő támogatás összege meghaladná az aktuális számla összegét, a különbözetet a következő számlákban kell érvényesíteni.”
Ennek alapján tehát a felhasználásra nem került támogatás összege a következő számla összegét fogja csökkenteni, így esetenként nem használható fel a támogatás teljes összege.
Mi az elfogadott ügyintézés akkor, ha valaki kétféle támogatásra jogosult?
Járhat kétféle támogatás a fogyasztónak: az egyik a már említett új energiatámogatás, a másik pedig az Önkormányzat által megítélt lakásfenntartási támogatás. Ha a fogyasztó mindkét támogatásra jogosulttá válik, előnyt élvez az energiatámogatás beállítása a számlába, majd utána állítható be a lakásfenntartási támogatás is.
Általános kérdések
A szomszéd miért kapott több pénzt vissza éves az hődíj elszámolásból (költségmegosztós)?
Az elszámoló számla végösszege két tényezőtől függ.
Egyrészt az épület összes fűtési hőmennyiségéből az adott épületrészre (lakásra) osztott hőmennyiség díjától, másrészt a havi rész-számlákban kiszámlázott hőmennyiség díjától. Az elszámolás végösszege e két díj különbsége.
Tekintettel arra, hogy az előző elszámolási időszak adatainak a figyelembe vételével lehetőség van a rész-számlákban korábban számlázott hőmennyiség csökkentésére, a két azonos nagyságú lakás elszámoló számláinak összehasonlításakor tehát a terhelések (a költségosztáskor az adott lakásra osztott hőmennyiség díja) mellett feltétlenül figyelembe kell venni a jóváírások (a rész-számlákban havonta számlázott hőmennyiségek, az elszámoló számlában mínusz előjellel szereplő) összegét is.
Költségosztós költözésnél miért nem lehet azonnal elszámolni?
Adás-vétel, bérbe adás vagy bármely más fizető változás esetén a fizető változás napján a fűtőtestekre szerelt költségosztókat is le kell olvasni. Amennyiben ehhez szakember segítsége szükséges, akkor a lakóközösséggel szerződött költségosztást végző társasággal kell a kapcsolatot felvenni. (Techem Kft, Méréstechnika Kft., Prodív Plus Kft., Ista Magyarország Kft.)
A fűtőtestekre szerelt költségosztó nem egzakt módon hőmennyiséget mér, hanem az csak egy, a hőleadással arányos arányszámot mutat, ezért ezt az arányszámot hőmennyiségre „átfordítani” csak a többi költségosztó ugyanilyen adatainak és az épület fő hőmennyiség mérőjén mért hőmennyiségének az ismeretében lehet.
Mivel díjfizető változás egy lakóépületben akár naponta is lehet, így az összes költségosztót is naponta kellene leolvasni, és a költségfelosztást elkészíteni az egész lakóépületre vonatkozóan. Ennek jelentős munka és költség igénye van, és a számlázás szempontjából is teljesen kezelhetetlen.
A díjfizető változásakor a költségosztó adatainak leolvasása tehát fontos, az adatokat a lakóépület képviselője által a költségosztást végző céghez el is kell juttatni, de ezen adatok alapján a hőmennyiség meghatározása csak az épület éves hőfelhasználásának elszámolásakor történik.
Lakossági folyószámlás fizetési mód esetén miért emel a szolgáltató fizetési határidőn belül?
A Távhőszolgáltatási Üzletszabályzatnak megfelelően a „Szolgáltató a számla kiállításától a fizetési határidőig egy alkalommal, azt követően további egy alkalommal próbálja beszedni Díjfizető bankszámlájáról.”
Miért nem módosítunk automatikusan az éves elszámolás után a havi átalány, illetve előleg mértékén, mennyiségén?
Éves elszámolás után Társaságunk csak ügyfél kérésére módosít a használati melegvíz illetve hődíj előlegek mennyiségén. Légköbméter alapú elszámolás esetén (azon épületek, ahol nincs felszerelve költségmegosztó a radiátorra) nincs mód a hődíj előleg csökkentésére üres lakás esetén sem.
Miért nem lehet üres lakás esetén a hőmennyiséget 0-ra csökkenteni, ha van felszerelve költségmegosztó?
A költségosztóval felszerelt épületek esetében is a fűtés célú hőmennyiségének egy része (általában 30-50 %-a) légtérfogat alapján kerül szétosztásra az egyes épületrészek között. Tehát egy olyan lakást is, amely a radiátorszelepek teljes zárása miatt a fűtőtesteken hőt nem vételezett, a légtérfogat alapján osztott hőmennyiség miatt egy meghatározott hőmennyiség díja mindenképen terheli.
Már áprilisban leolvastak és miért csak hónapok múlva kapok elszámoló számlát?
A fűtési hődíj elszámolási időszak június 1-től a következő év május 31-ig tart. Az épület szintű fűtési, hőfelhasználási adatokat – az elmúlt időszakról- legkésőbb június 30-ig közöljük a társasházakkal, illetve a lakásszövetkezetekkel. Társaságunk a feldolgozott adatokat folyamatosan kapja meg a közös képviselőtől illetve a lakásszövetkezet elnökétől. A beérkezett adatok átvételétől számítva Társaságunknak 60 nap áll rendelkezésére a számlák elkészítésére illetve a kifizetések teljesítésére.
Fizetési mód váltás esetén mi a teendőm?
A fizetési mód váltás személyesen, postai úton, valamint elektronikus levélben is kérhető Társaságunknál. Személyes megjelenés esetén formanyomtatványunk kitöltésével adhat megbízást a lakossági csoportos beszedésre.
A szükséges azonosítók:
A fizetési mód váltás esetén a következő adatokat szükséges megadni számlavezető bankjában:
Az Ön 8 jegyű felhasználó azonosítója pl: 72340501 Fontos megjegyezni, hogy ez az azonosító a számla jobb oldalán a rezsibox feletti bekeretezett rész első sora.A távhőszolgáltatási számlákon, ezen azonosító után, per jellel található a fogyasztási hely 6 jegyű azonosítója, melyet azonban nem kell a bankfiókjában megadni.
Társaságunk CSFR azonosítója: A13519869T001
Társaságunk bankszámlaszáma: 10918001-00000004-84220008
Mennyi időn belül kell bejelenteni az adás-vételt a Szolgáltatónak?
A díjfizető személyében bekövetkezett változást a régi és az új díjfizető – a felhasználó képviselőjének egyidejű értesítése mellett – írásban köteles a távhőszolgáltatónak a díjfizető személyében bekövetkezett változástól számított 15 napon belül bejelenteni.
Nyáron nincs fűtés, miért kell fizetni az alapdíjat?
Alapdíjat a lakás nagysága, légköbmétere után fizet a díjfizető. A tárgyhavi számlában a megállapított éves alapdíj 1/12-ed része + ÁFA összeg kerül elszámolásra, a sor elején feltüntetett hónapra vonatkozóan. Alapdíjat a távhőszolgáltatás folyamatos biztosításáért és a távhőszolgáltatás igénybevételéért számlázza a szolgáltató. Az alapdíj a távhőszolgáltatás azon állandó költségeire biztosít fedezetet, amely a hőtermelő és hőszolgáltató berendezések, távhővezetékek folyamatos és biztonságos üzemeltetése érdekében merülnek fel.
Miért van a nyári hónapokban a lm3-es épületeknél hődíj sor?
A számlában megjelenő, nyári hónapokat terhelő fűtési hődíj valójában egy hődíj különbözet. Ez abból adódik, hogy az épület fűtési és használati melegvizének előállítására felhasznált hőmennyiséget egy mérővel együttesen mérjük. A használati melegvíz előállítására felhasznált hőmennyiséget ezen belül külön nem mérjük, hanem számítással határozzuk meg, azaz a felmelegített víz mennyiségét (vízm3) – melyet a hitelesített fővízmérőn mérünk – megszorozzuk a víz felmelegítéséhez szükséges fajlagos hő értékkel (0.246 GJ/víz m3). Ez a fajlagos érték egy városi átlagérték. Az így meghatározott hőmennyiség és a valós, mért hőmennyiség közötti különbözet szerepel a számlában, mint fűtési díj. A nyári hónapokban a különbözet nagyságát az határozza meg, hogy az épület melegvíz előállítására felhasznált hő mennyisége mennyivel tér el az általunk számítással meghatározott értéktől. Az eltérés nagyságát pedig leginkább az határozza meg, hogy mennyire nagy az épület főleg vízszintes kiterjedése, milyen állapotban van a melegvíz csőhálózatának hőszigetelése, és hány fokos melegvizet igényel az épület.
(A fajlagos érték 50°C melegvíz hőmérsékletre lett megállapítva.)
A távhőszolgáltatással kapcsolatos ügyek intézése, díjak, díjhátralékok befizetése, visszatérítések kifizetése és egyéb ügyek intézése a Veszprém, Haszkovó u.11/A szám alatti Ügyfélszolgálati Irodán történik. 
